szorozó

A szorozó olyan eszköz vagy fogalom, amely két mennyiség szorzását végzi, vagy általában a szorzás műveletét jelenti. Magyar nyelvben a kifejezés gyakran utal a szorzást végző operátorra vagy a fizikai, elektronikai eszközre, amely a bemeneti jelek termékét állítja elő.

Matematikai értelemben a szorozó olyan operátor vagy függvény, amely két elemet összefogva a terméküket adja meg. A szorzás alapelvei közé tartozik az aszszociatív és a disztributív tulajdonság, illetve az egységre és a nullára vonatkozó szabályok. A termék értelmezhető egész számok, valós számok, komplex számok vagy általánosabb algebrai struktúrák között is.

Elektronikai és számítástechnikai alkalmazásokban a szorozók olyan áramkörök vagy rendszerek, amelyek két bemeneti jelet összeszoroznak. Analóg szorozók a két analóg jel arányát vagy összegétően a termékét adják, és modulátorokban, demodulátorokban, illetve jelfeldolgozásban használatosak. Digitális szorozók számítógépes és beágyazott rendszerekben valósítják meg az egész számok vagy fixpontos számok szorzását, gyakran különböző architektúrákban (például tömbösített, vagy Wallace-fa alapú megvalósítás).

Más területeken a szorozó kifejezést gyakran használják multiplicatorként vagy multiplikátor tényezőként is, amely meghatározza, hogy egy változó mennyivel növeli vagy csökkenti egy másik változó értékét. Lásd még a szorzás és a multiplikátor fogalmait.