szimulációt

A szimuláció olyan módszer, amelynek során egy valós vagy hipotetikus rendszer viselkedését reprezentációval tanulmányozzuk. A modell lehet matematikai leírás, számítógépes program vagy fizikai, analóg eszköz. A cél megérteni a működést, megjósolni a viselkedést különböző feltételek mellett, és támogatni a döntéseket anélkül, hogy a valódi rendszert terhelnénk.

Az alapvető típusok közé tartozik a diszkrét esemény-szimuláció (DES), amely események és időlépések alapján modellez; a folytonos szimuláció, amely folyamatos időskálán fut; az ügynök-alapú szimuláció (agent-based), ahol a szereplők egyedi viselkedést követnek; és a Monte Carlo-szimuláció, amely véletlenszerű mintavételezésből ad becsléseket a bizonytalanságokra.

Folyamata magában foglalja a modell megtervezését és implementálását, a paraméterek beállítását és kalibrálását, a modell érvényességének ellenőrzését (validálást) a valós adatokkal összevetve, majd a különböző forgatókönyvek futtatását és az eredmények elemzését.

Alkalmazási területek széles skálája van: mérnöki tervezés és üzemeltetés, fizikai és természettudományok, meteorológia és éghajlat-modellezés, közlekedés- és várostervezés, gazdasági és pénzügyi modellezés, egészségügy, képzés és szimulációs játékok.

Korlátai közé tartozik a modell pontossága és az adatminőség, a leegyszerűsítések miatti félreértések kockázata, a számítási erőforrásigény, valamint az eredmények értelmezésének bizonytalansága. A szimuláció története a mechanikus analóg számítógépekkel kezdődött, később a digitális számítógépes szimulációk térnyerése tette lehetővé a komplex példákat.