szimbiózis

A szimbiózis olyan hosszú távú biológiai kapcsolat két vagy több faj között, amely során a résztvevő szervezetek kölcsönösen vagy egyoldalúan előnyökhöz juthatnak vagy semlegesek lehetnek. A kapcsolat formája szerint beszélünk mutualizmusról, komensalizmusról és parazitizmusról: mutualizmusban mindkét fél hasznot húz; komensalizmusban az egyik fél számára előny, a másikra semleges hatás; parazitizmusban pedig az egyik fél előnyhöz jut, a másik pedig károsodik.

Szorosabb osztályozásként beszélhetünk endoszimbiózissal, amikor a szimbionta élőlény gazdasejt belsejében él, és ectoszimbiózissal, amikor a gazdasejt külső felületén helyezkedik el. Ezek a kapcsolatok hosszú evolúciós együttélésen alapulnak, és jelentős szerepük van az életformák evolúciójában, például a sejtek eukarióta felépítésében és a fotoszintézisben részt vevő molekulák eredetében.

Példák közé tartozik a korallzátonyok zooxanthellae algáival való mutualisztikus kapcsolata; a növények és gomba közötti mykorrhizális kapcsolatok; a gyökérdugókban élő Rhizobium baktériumok nitrogénkötése; a zuzmók, amelyek gomba és algaféle együttműködéséből állnak; valamint az állatok gasztrointesztinális traktusában élő mikroflóra, amely segíti az emésztést és befolyásolja az immunrendszert. Az emberekben és más élőlényekben a bélmikrobióta is szimbiózisként értelmezhető.

Jelentősége: az ökoszisztémák működéséhez nélkülözhetetlen a tápanyag-körforgás és energia-átadás, és az evolúcióban új életformák megjelenéséhez is hozzájárult. A szimbiózisok tanulmányozása segít megérteni a biológiai kölcsönhatások komplex rendszereit és a fajok közötti együttműködés lehetőségeit.