szelekciót

A szelekció a biológiában az olyan folyamat, amely során az öröklődő variációk közül a környezethez legjobban alkalmazkodó egyedek túlélési és szaporodási esélyei nagyobbak lesznek. A kifejezés a latin selectio, „kiválasztás” szóból ered. Hosszú távon ez a mechanizmus az allele- és fenotípus-gyarapodások megváltozását eredményezi, így népességek alkalmazkodnak a környezeti nyomásokhoz.

Fajtái között kiemelkednek a természetes szelekció, a mesterséges szelekció és a szexuális (nemi) szelekció. Természetes szelekció akkor érvényesül, ha a különböző tulajdonságokat hordozó egyedek különböző túlélési vagy szaporodási eséllyel bírnak. Ennek folytán az előnyösebb allélek gyakorisága nő, és a populáció adaptációi alakulnak ki. A szelekció formái közé tartozik a directional (irányított), a stabilizáló és a diszruptív (szétválasztó) szelekció. Mesterséges szelekció során az ember irányítja a választást a kívánt tulajdonságok erősítésére, például növények és állatok tenyésztésekor. Szexuális szelekció a párválasztás és a fajon belüli férfi-női versengés révén befolyásolja a szaporodási sikert, és gyakran olyan jellegzetes tulajdonságokat favorizál, amelyek a párok vonzását szolgálják.

Historikusan Darwin és Wallace a természetes szelekciót vezérelő mechanizmusként fogalmazták meg; később a Mendeli genetika integrációja létrehozta a modern evolúcióbiológiát. Különböző területeken, például a statisztikában is használják a szelekció kifejezést (például szelekciós torzítás), amely a mintavétel vagy megfigyelés módjából eredő torzítást jelent.

A szelekció tehát alapvető mechanizmus az evolúcióban, amely a különböző környezetekhez való alkalmazkodást és a populációk változását magyarázza.