szabályozásoknak

A szabályozások a kormányzat vagy más hatóságok által kiadott előírások és keretek összességét jelentik, amelyek viselkedést, tevékenységeket vagy piacokat szabályoznak és felügyelnek. Céljuk a közérdek védelme, a biztonság növelése, a fogyasztók jogainak védelme és a piacok tisztességes működésének biztosítása. A szabályozások lehetnek kötelezőek vagy önkéntesek, és forrásuk lehet jogszabály, rendelet, hatósági iránymutatás vagy iparági egyezmény.

Típusai között megtalálhatók a törvényi szabályozások, amelyeket törvények és kormányrendeletek alkotnak; a közigazgatási rendeletek és közjogi határozatok; valamint az iparági standardok és önszabályozó mechanizmusok, amelyek bizonyos helyzetekben kötelező erővel bírhatnak vagy jól bevált gyakorlatként terjednek el. Kötelező jellegűek és előíróak lehetnek, de léteznek nem kötelező ajánlások és irányelvek is, amelyek célja a gyakorlatok egységesítése.

A szabályozások kidolgozása általában elemzéssel és hatásvizsgálattal kezdődik, ezt követi a társadalmi egyeztetés, a tervezet megalkotása, majd a jogalkotási vagy szabályozói döntés és végrehajtás. Az időszakos felülvizsgálat lehetővé teszi a módosítást, ha a környezet vagy a technológia megváltozik.

Hatásai közé tartozik a kockázatok csökkentése, a piacok biztonsága és a jogbiztonság erősítése, de költségeket is róhat a vállalkozásokra és a közterhekre. Globálisan gyakori a harmonizáció és a nemzetközi együttműködés, hogy a határokon átívelő tevékenységek egyszerűbbé váljanak. Példák: pénzügyi, környezeti, adatvédelmi és munkaügyi szabályozások, illetve a versenyszabályozás.