szénhidrogénsorozat

A szénhidrogénsorozat a kémiai vegyületek egy csoportját jelenti, amelyek kizárólag szén- és hidrogénatomokból épülnek fel. Ezek az úgynevezett szerves vegyületek legegyszerűbb és legelterjedtebb képviselői. A szénhidrogéneket a bennük található szénatomok kötéseinek típusa alapján három fő csoportra oszthatjuk: alkánok, alkének és alkinek.

Az alkánok telített szénhidrogének, ahol minden szénatom kizárólag egyszeres kötéssel kapcsolódik más szénatomokhoz vagy hidrogénatomokhoz. Az általános képletük CnH2n+2. A legegyszerűbb alkán a metán (CH4). Az alkánok általában színtelen, szagtalan gázok vagy folyadékok alacsonyabb szénatomszám mellett, és vékony olajok, viaszszerű anyagok magasabb szénatomszám esetén.

Az alkének telítetlen szénhidrogének, amelyek legalább egy kettős szén-szén kötést tartalmaznak. Általános képletük CnH2n. A legegyszerűbb alkén az etén (C2H4). A kettős kötés miatt az alkének reaktívabbak, mint az alkánok.

Az alkinek szintén telítetlen szénhidrogének, de legalább egy hármas szén-szén kötést tartalmaznak. Általános képletük CnH2n-2. A legegyszerűbb alkín az acetilén (etinn, C2H2). Az alkinek a legreaktívabbak a három fő szénhidrogéncsoport közül a hármas kötés miatt.

A szénhidrogéneket a kőolaj és a földgáz alkotóelemeiként széles körben használják üzemanyagként, oldószerekként és vegyipari alapanyagként számos más szerves vegyület előállításához.