szárító

Szárító, vagy szárítógép, olyan eszköz vagy berendezés, amely nedvességet távolít el az anyagokból. A leggyakoribb felhasználási terület a ruhák és textíliák szárítása, de ipari környezetben és laboratóriumi alkalmazásokban is használt szárítótípusok léteznek. A háztartásokban a szárító gyakran kiegészíti vagy helyettesíti a centrifugálás utáni levegőszárítást.

Háztartási szárítók közé főbb típusok sorolhatók: ventillált (kivezető) szárító, kondenzációs szárító és hőszivattyús szárító. A ventillált készülék a nedvességet a külső környezetbe fújja ki, míg a kondenzációs típus a párát a készülék belsejében hőcserélőn kondenzálja, és egy tartályba vagy lecsatlakozó csatornába gyűjti. A hőszivattyús szárító – az energiatakarékosság érdekében – a felmelegített levegőt a készülék belsejében újrahasznosítja, így kevesebb energiát használ fel. Érdekes lehet, hogy léteznek külön személyes használatra szánt készülékek, például hajszárítók, amelyek a haja nedvességének gyors elpárologtatására szolgálnak.

Energiafogyasztás és kapacitás szempontjából a készülékek bemutatják a ruhaszárítók osztályozását kilónkénti ruhakapacitással (pl. 3–9 kg) és energiahatékonyságukkal. A hatékonyabb típusok általában kevesebb elektromos energiát használnak egy adag nedvesség eltávolításához, de a hosszú futási idő és a felépítés befolyásolja a tényleges fogyasztást.

Biztonság és karbantartás szempontjai közé tartozik a túlmelegedés elleni védelem, a gyermekbiztonsági funkciók és a szűrők rendszeres tisztítása. A karbantartás része a szívó- vagy szellőzőnyílások tisztán tartása és a kondenzfészek vagy gyűjtőedény ürítése. Szárítók használata előtt és után érdemes az adott készülék használati útmutatóját követni.