rézércek

Rézércek (rézérc) a földkéregben előforduló ásványképződmények, amelyek réz-tartalma meghaladja a gazdaságos kinyeréshez szükséges szintet, és amelyeket bányászattal ki lehet nyerni réz előállítására. A termelés szempontjából lényegesek legyenek elsődleges ércek és oxidált formáik is.

A legfontosabb elsődleges rézércek közé tartozik a chalcopyrite (CuFeS2), a bornite (Cu5FeS4) és a chalcocite (Cu2S). Emellett előfordulnak oxidált formákban is, például malachite (Cu2CO3(OH)2) és azurite (Cu3(CO3)2(OH)2), amelyek a felszínközeli oxidációs zónákban találhatók.

A világ legnagyobb rézérckészletei és termelése főként Chilehez kötődnek, de jelentős termelők Peru, Ausztrália, Mexikó, az Egyesült Államok, Indonézia és Oroszország is. A bányászat folyamata gyakran több országban és iparágban zajlik, és a réz árupiaci szerepe kiemelkedő az építőipar, elektronika és közlekedés területén.

Feldolgozásuk során a kőzetet először összetörik és megőrölik, majd flotációval réz-koncentrátumot állítanak elő. A koncentrátumot magas hőmérsékleten olvasztják, hogy nyers rézt állítsanak elő, amelyet ezt követően elektrolitikus finomítással tisztára dolgoznak fel. A feldolgozás jelentős energia- és vízfelhasználással jár, és környezeti hatásokat okozhat, ezért a modern bányászati és feldolgozási gyakorlatban a környezetvédelem fokozott hangsúlyt kap.