részecskeátmérje

A részecskeátmérő, vagy partikulaátmérő, egy fizikai jellemző, amely a szilárd részecskék méretét írja le. Mivel a részecskék általában nem tökéletes gömbök, az átmérő meghatározása többféleképpen is történhet, és gyakran függ a mérési módszertől. Gyakorlati szempontból az átlagos részecskeátmérő vagy egy adott átmérőeloszlás, például a tömeg szerinti átlagos átmérő, a leggyakrabban használt érték.

A részecskeátmérő meghatározása kulcsfontosságú számos tudományos és ipari területen. A porok, pigmentek, gyógyszerészeti készítmények, katalizátorok és élelmiszer-összetevők tulajdonságai nagymértékben függenek a részecskeméretüktől. Például a kisebb részecskék nagyobb fajlagos felülettel rendelkeznek, ami növeli a reakciókészséget vagy a szolubilitást. A levegőben lévő részecskék átmérője befolyásolja azok terjedését és belélegezhetőségét, ami egészségügyi szempontból is lényeges.

Különböző módszerek léteznek a részecskeátmérő mérésére. A mikroszkópia (optikai vagy elektronmikroszkópia) közvetlen vizualizációt tesz lehetővé, de munkaigényes. Széles körben alkalmazzák a szitálást, ahol a részecskéket különböző lyukméretű szitákon keresztül osztályozzák. A lézerszóráson alapuló módszerek automatizált és gyors mérést tesznek lehetővé, különösen finomabb porok esetében. A diffrakciós módszerek, mint például a Fraunhofer-diffrakció, szintén hatékonyak lehetnek. A választott mérési módszer és a definíció jelentősen befolyásolhatja a kapott eredményt.