repozitóriumok

Repozitóriumok olyan rendszerek vagy helyek, ahol gondosan kiválogatott gyűjteményeket őriznek és hozzáférést biztosítanak számukra. Ezek lehetnek digitális adatok, szoftverek, tudományos publikációk vagy fizikai minták egyazon intézményben vagy nyilvános archívumban. A fő cél a hosszú távú megőrzés, a gyűjtemények rendszerezése és lehetővé tétele a kutatók és a közösség számára a visszakeresést, reprodukálást és újrafelhasználást.

Az általános nézet szerint a repozi­tóriumoknak több típusuk van. Gyakoriak az adatrepozitóriumok, amelyek adatok és kísérleti eredmények tárolására szolgálnak; a forráskód-repozitóriumok, ahol programkódok és verziók találhatók; az intézményi repozitóriumok, amelyek egyetemek vagy kutatóintézetek publikációit és kapcsolódó adatokat gyűjtik; valamint a fizikai vagy biomedikális mintákat őrző repozitóriumok és hasonló gyűjtemények. Nemzeti vagy regionális archívumok pedig hosszú távú védelmet és hozzáférést biztosítanak szélesebb közönség számára.

Működésüket alapelvek és infrastruktúra támogatja: gondoskodás a gondos metaadatokról és azonosíthatóságról, hosszú távú megőrzés, valamint hozzáférés-szabályozás és licencelés. Gyakran alkalmaznak állandó azonosítókat (például DOI vagy más persistens azonosítók), formátum-stabilitást és adatvédelmi, jogi keretek szerinti megfontolást. A repozi­tóriumok részesei a tudományos és kulturális örökség megőrzésének és hozzáférhetőségének.

Jelentőségük közé tartozik a kutatások reprodukálhatóságának növelése, az adatok és eredmények hosszú távú megőrzése, valamint a tudományos és kulturális közösségek közötti megosztás elősegítése. Kihívásai közé tartozik a költségvetési finanszírozás, jogi és adatvédelmi megfelelés, minőségbiztosítás és a technikai infrastruktúra tartóssága.