reflexiót

Reflexiót a széles értelemben vett visszatükröződés és gondolkodási aktus jelölésére használják. A kifejezés több tudományterületen megtalálható, és különböző jelentéseket ölt. Fizikai értelemben reflexió a hullámok felületről történő visszaverődése; a fény, a hang vagy más hullámok ilyenkor visszaverődnek. A beesési szög és a visszaverődési szög viszonyát a normához megadja a törvény: a beesési szög megegyezik a visszaverődési szöggel. Speciális felületeken lehet speculáris reflexió, amely éles képet ad, és diffúz reflexió, amely mindent egyenletesen ver vissza.

Geometriai reflexió olyan transzformáció, amely a sík minden pontját egy adott sík vagy vonal mentén tükrözött képbe viszi. Ez egy izometria, amely megőrzi a távolságokat, és általában egy egyenesre (tükröre) vagy síkra vonatkozik; a reflexió a kép és az eredeti alak közti tükörképet hozza létre.

Az emberi elmében reflexió gyakran az önreflexiót jelenti: a saját gondolatok, érzelmek és meggyőződések alapos átgondolását. Ezzel fejleszteni lehet a kritikus gondolkodást és az önismeretet. Az oktatás és a döntéshozatal területén a reflexió mint metareflektív gyakorlat fontos szerepet tölt be.

Etimológia szerint a szó a latin reflectere „visszaverni” igéből származik; a magyar nyelvben a reflexió és kapcsolódó formságai a visszacsillanás vagy a gondolkodás jelölésére szolgálnak.