részvénytársaságot

A részvénytársaság (rövidítve Zrt. vagy Nyrt.) egy olyan gazdasági társaság, amelynek alaptőkéje előre meghatározott számú és névértékű részvényekre oszlik. A részvényesek a társaság vagyoni hozzájárulásuk arányában, azaz a birtokukban lévő részvények számának megfelelően részesednek a társaság nyereségéből és veszteségéből. A részvénytársaság jogi személyiséggel rendelkezik, amely azt jelenti, hogy önálló jogalanyként léphet fel a jogforgalomban, szerződéseket köthet, vagyont szerezhet és saját nevében perelhet, illetve perelhető.

A részvénytársaság alapítása általában összetettebb és magasabb tőkeigényű, mint más társasági formáké. Az alapítók (alapító részvényesek) írásban foglalják el az alaptőkének megfelelő részvényeket. A társaság legfőbb szerve a részvényesek gyűlése, amely dönt az alapvető kérdésekről, például az alapszabály módosításáról, a tisztségviselők megválasztásáról és a pénzügyi beszámolók elfogadásáról. A társaság működését általában egy igazgatóság felügyeli, amely a társaság ügyvezetéséért felelős.

A részvénytársaságok két fő típusa van Magyarországon: a zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.), amelynek részvényeit nem hozzák nyilvános forgalomba, és a nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.), amelynek részvényei tőzsdén kereskedhetők. A részvénytársaságok jelentős szerepet játszanak a gazdaságban, mivel lehetővé teszik a nagy mennyiségű tőke bevonását a vállalkozások fejlesztéséhez és működtetéséhez. A részvényesek felelőssége általában csak a részvénytársaságban lekötött vagyonuk erejéig terjed, így a magánvagyonuk védett.