részvények

Részvények azok a értékpapírok, amelyek a kibocsátó vállalatban fennálló tulajdonjogot testesítik meg. A részvényesek a vállalat tulajdonosai közé tartoznak, és jogaik a törvények és a vállalati szabályzat szerint érvényesek. A részvények fő célja a tőkeemelés: a vállalat a kibocsátott részvények eladásából tőkét szerez a növekedés, a beruházások és a működés finanszírozására.

Fő típusai a közönséges részvények és az előnyben részesített részvények. A közönséges részvények általában szavazati jogot biztosítanak a közgyűlésen, és lehetőséget adnak nyereségből való részesedésre osztalék formájában. Az előnyben részesített részvények gyakran elsőbbséget élveznek az osztalékfizetésben és a likvidációs felosztásban, de általában korlátozott vagy nincs szavazati joguk.

Részvények kereskedése történhet tőzsdén vagy másodlagos piacon, gyakran brókeren keresztül. Az árfolyam alakulása függ a vállalat teljesítményétől, a gazdasági környezettől, a kamatlábaktól és a befektetői hangulattól. A részvények likviditása és árfolyam-ingadozása kockázatot jelent, és a kockázatok a piaci feltételekhez igazodnak.

Jövedelmek tekintetében a hozam lehet tőkenövekedésből származó nyereség vagy osztalék. Hosszú távú befektetéseknél javasolt a diverzifikáció és a kockázatkezelés. A részvényértékelés gyakran magában foglalja a P/E mutatót, osztalékhozamot és a diszkontált cash flow elemzéseket. A magyar piacot a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) adja, és a részvények kereskedelme nemzetközi tőzsdéken is lehetséges.