propriocepciója

A propriocepció a test helyzetének és mozgásának belső érzékelése, amely lehetővé teszi számunkra, hogy testünkhöz rendelt állapotokat és mozgásokat észleljünk anélkül, hogy szemünkkel látnánk.

Az információt főként proprioceptív receptorok szolgáltatják, köztük az izomorsók (muscle spindles), amelyek a hossz változását és annak ütemét mérik; a Golgi-ín receptorok az izomfeszültséget érzékelik; továbbá ízületi és bőr mechanoreceptorok járulnak hozzá a végtagok helyzetének és mozgásának részleteihez.

Az információ útja az idegrendszerben két fő úton zajlik: a tudatos propriocepció nagy részben a hátsó gerincvelői pályákon halad a thalamus felé, és onnan a nagyagykéreg személyközpontjaiba kerül; a cerebellumba pedig az információt nem tudatos koordinációhoz, egyensúlyhoz és mozgáskoordinációhoz használják, spinocerebelláris pályákon keresztül.

Funkciói közé tartozik a testtartás fenntartása, a mozgás koordnálása és motoros készségek tanulása, valamint a vizuális és vestibuláris információkhoz való illeszkedés. Klinikai vonatkozásai közé tartozik, hogy proprioceptív deficitok előfordulhatnak neuropátiák, stroke vagy öregedés miatt; diagnózisa magában foglalja a pozíciós érzékelés vizsgálatát, például fej vagy végtag helyzetének megítélését. Rehabilitációja proprioceptív tréningekkel, egyensúlyfejlesztéssel és somatoszenzoros újraedzéssel támogatott.