populációstruktúra

Populációstruktúra a populáció összetételének jellemzője, amely leírja, hogyan oszlik meg az egyedek különböző kategóriák szerint. A fogalom mind a demográfiai (életkor, nem, termékenység és halandóság), mind a genetikai szempontból értelmezhető: a demográfiai szerkezet a tagok életkor- és nem szerinti megoszlását, valamint a kora szerinti dinamikát írja le; a genetikai szerkezet pedig a populációk közti és belső genetikai variációk eloszlását vizsgálja.

Az életkor-összetétel a leggyakoribb leíró dimenzió, gyakran életkori piramis formájában ábrázolva. A nemek aránya és a korcsoportok szerinti termékenység- és halandóság-adatai meghatározzák a populáció növekedési ütemét és időbeli változásait. A migráció és a földrajzi eloszlás pedig a térbeli szerkezetet alakítja, gyakran meta-populációk vagy alpopulációk felépítésében.

Genetikai szerkezet esetén fontos a gene flow, a földrajzi elkülönülés mértéke és a populációk közti genetikai diverzitás. A genetikai adatok segítenek megérteni a ritkán összekapcsolódó csoportok közti kapcsolatokat és a történelmi mozgásokat.

Kutatási módszerek közé tartoznak az élet-táblázatok (életkor- és nem-alapú adatok), az egyedek keletkezése és halála, a Leslie-mátrix és más projekciós mátrixok, amelyek lehetővé teszik a jövőbeli összetétel előrejelzését és a stabil életkori eloszlás vizsgálatát.

Az alkalmazások közé tartozik a természetvédelmi és vadgazdálkodási döntések támogatása, a közegészségügyi és járványtani modellezés, a populációdinamika értelmezése különböző ökoszisztémákban és gazdasági tervezésben.