polimerláncokkal

A polimerláncok olyan szerves makromolekulák, amelyeket ismétlődő monomer egységek kapcsolódó láncszálként alkotnak. A lánc hossza és elrendezése meghatározza a fizikai tulajdonságokat, például a sűrűséget, az olvadáspontot és a mechanikai szilárdságot. A monomerek száma (degree of polymerization, DP) és a polidiszperzitás index (PDI) írja le a molekulák méret-eloszlását.

A polimerizáció két alap típusa van: láncelépítésű (chain-growth) és lépésenkénti (step-growth) polimerizáció. Láncelépítésű polimerizáció során az aktivált láncvég adja hozzá a monomereket, míg lépésenkénti polimerizációban a monomerek közvetlenül reagálnak egymással. A molekulatömeg növekedése a konverzióval és a reakció mechanizmusával alakul.

Szerkezetük szerint lehetnek lineárisak, elágazóak vagy keresztkötésesek; a rendezett (taktikatív) elrendezés javíthatja a kristályosságot és a mechanikai tulajdonságokat. A polimerláncok tulajdonságait befolyásolja továbbá a molekulatömeg és a polidiszperzitás.

A jellemzésükre gyakran használják a GPC/SEC módszereket a molekulatömeg eloszlásának meghatározására, NMR-t az end-csoportok azonosítására, valamint DSC-t és TGA-t a hő- és stabilitási vizsgálatokra.

Alkalmazások: a polimerláncokból származó anyagok széles körben használatosak, például műanyagokban, textíliákban, gumikban és biopolimerekben.