pihenése

Pihenése a magyar nyelvben a pihenés birtokos formája, amely egy személyé vagy dologéval kapcsolatos pihenést vagy pihenési időszakot jelöl. A pihenés maga a nyugalom, a fáradtság csökkentése és a test, illetve szellem regenerálódásának állapota; a szó a pihenni igéből származik. A pihenése tehát lehet például egy személy pihenésének kifejezése, vagy olyan mondatrész, amely a pihenés időszakát jelöli.

Használata nyelvtanilag a birtokos viszony kifejezésére szolgál. Például a „színész pihenése” vagy „író pihenése” a tulajdonlás vagy kapcsolódás érzetét hordozza. Gyakran fordul elő olyan szerkezetekben, mint „pihenése közben” vagy „pihenése időszakában”, amelyek megjelölik, mikor történik a pihenés. Így a pihenése nemcsak a rest állapotát, hanem annak sajátosságát is hangsúlyozza.

Jelentéskörében a pihenés általános fogalmához tartozik, de a pihenése specifikusabban a birtokos viszonyt tükrözi. A pihenés témája szorosan összefügg az egészségmegőrzéssel, a munka–szabadidő egyensúlyával és a regenerációval. Formáinak között megtalálható a fizikai pihenés (alvás), a szellemi-lelki pihenés és a szabadidős tevékenységek, amelyek mind hozzájárulnak a hosszú távú jóléthez.

Lásd még: pihenés, alvás, relaxáció.