névformája

Névformája (vagy névformái) a sajátnevek adott nyelvi közegben előforduló alakjainak összessége. A fogalom a nevek írásos és beszélt formáinak olyan változatait foglalja magában, amelyeket a nyelv szabályai szerint használunk. Gyakran megkülönböztetjük az alapformát (lemma), amelyet lexikonokban és adatbázisokban megadnak, és a mondatban előforduló ragozott vagy toldalékolt alakokat.

A névformák kiválasztását és felismerését több tényező befolyásolja. Ide tartozik a helyesírási forma, a nyelvjárási és stilisztikai tényezők, valamint a nyelv specifikus ragozási rendszer, amely a személynevekre és a helynevekre egyaránt vonatkozhat. A névformákat befolyásolja az adott kontextusban szükséges nyelvi szelekció is, például formális vagy informális kommunikáció.

Az alkalmazások széleskörűek: a nyelvészeti leírásban és a lexikonokban a névformák a canonical formát jelölik, amelyhez a többi alak viszonyt vesz fel. Informatikai rendszerekben a névformákat normalizálják és leképezik egymásra, hogy átlátható legyen a keresés és a disambiguáció. Emellett ide tartoznak a becenevek, történeti alakok, idegen nyelvű transkripciók és hivatalos vagy kulturálisan kötődő formák, amelyek különböző kontextusokban előfordulhatnak.

Magyar kontextusban a személy- és helynevek gyakran ragozhatók, így a névformák között több grammatikai alak található. A formák változatosak lehetnek a hivatalos és a köznyelvi használatban, és a projekt- vagy adatkezelésspecifikus igények szerint egységesítést igényelhetnek.