nyílását

Nyúlás, vagy elongáció, a test hosszának megváltozása külső erő hatására. A kezdeti hosszot L0, a végleges hosszot Lf jelöli; a nyúlás ΔL = Lf − L0. Az anyag nyúlási képességét gyakran a nyúlási hányadosszal (a nyúlási arány) írják le: ε = ΔL/L0. Ezt általában százalékban adják meg, azaz a nyúlás (%) = 100 × ΔL/L0. Az értékek anyagfajtától és vizsgálati feltételektől függenek, és széles tartományban mozoghat.

Az anyag viselkedése két fő szakaszra osztható: elasztikus nyúlás, amely terhelés alatt jön létre, de a terhelés feloldásával visszatér a kiinduló hosszhoz; és műanyag vagy plastikus nyúlás, amely maradandó, a terhelés megszűnése után is fennmarad. Ezt a ductilitás fogalma írja le: nagy nyúlási értékek jellemzik a ductilis anyagokat, míg a törékeny anyagok alacsony vagy éppen nincs nyúlásuk törés előtt.

A nyúlás mérése uniaxiális húzási vizsgálatok során történik. A műszaki értékeléshez gyakran használtuk a például az engineering strain ε = ΔL/L0 mellett a valódi nyúlást is figyelembe vevő εt = ln(L/L0) értéket, különösen nagy deformációknál. A nyúlási görbe (feszültség–nyúlás görbe) segít megérteni az anyag rugalmasságát, a ductilitást és a törési jellemzőket. Összefoglalóan a nyúlás kulcsfontosságú mutató az anyagok deformációtűrésének és tartósságának értékelésében.