nyálkahártyájába

Nyálkahártya (mucosa) a testen belüli üregek és felületek nedves borítását adja. Közös jellemzője, hogy hámból és a mögötte található lamina propriai kötőszövetből álló rétegek alkotják, amelyek együtt biztosítják a nedvességet, a védelmet és a kölcsönhatást a környezeti hatásokkal. A nyálkahártya alapvető feladatai közé tartozik a mechanikai és kémiai védelem, a nyák és immunvédő anyagok termelése, valamint bizonyos anyagok felszívódásának és kiválasztásának elősegítése. Főbb anatómiatípusai közé tartozik a légzőrendszer, a gasztrointesztinális traktus, az urogenitális rendszer és a szájüreg nyálkahártyája. Ezeken a területeken a hám lehet egyrétegű vagy többrétegű, és gyakran lamina propria mellett mirigyek, nyirokrendszeri elemek és immunsejtek találhatók.

Az immunvédelem szempontjából a nyálkahártya kulcsfontosságú, mivel helyi IgA-antitestek és más immunsejtek biztosítják a gyors válaszokat a kórokozókkal szemben. Emellett számos gyulladási és fertőző állapot érintheti a nyálkahártyát, és a károsodás hozzájárulhat a funkciók zavarához.

A nyálkahártyájába történő ki- vagy bejutás kifejezések gyakoriak az orvosi és a gyógyszerészeti szövegekben, mert leírják, amikor anyagokat vagy kórokozókat közvetlenül ezen a felületen keresztül juttatnak be vagy onnan juttatnak ki. Például intranazális vagy szublingvális alkalmazások a nyálkahártyára történnek. A nyálkahártya egészsége tehát meghatározó a védelemhez és a helyi gyógyszeres terápia hatékonyságához.