nedvességhiányára

Nedvességhiány, vagy dehidratáció, a szervezet víz- és elektrolit-egyensúlyának zavara, amely akkor alakul ki, amikor a test által elvesztett víz mennyisége meghaladja a bevitt folyadék mennyiségét. A dehidratáció súlyossága szerint három fokozatot különböztetünk meg: enyhe, mérsékelt és súlyos. Enyhe formában általában otthoni körülmények között is javítható a helyzet; súlyos esetben sürgős orvosi beavatkozás szükséges.

Fő okai közé tartozik a kevés folyadékbevitel és a fokozott folyadékvesztés (izzadás, láz, hányás, hasmenés, gyakori vizelés). Meghosszabbodott vagy súlyos tünetek gyakran társulnak betegségekhez vagy állapotokhoz, például magas lázhoz, fertőzésekhez, cukorbetegséghez, vagy bizonyos gyógyszerek (például diuretikumok) alkalmazásához. A legnagyobb kockázatot az idősek, a csecsemők és a kisgyermekek, valamint sportolók és olyan betegségekben szenvedők jelentik, akiknél a folyadékfelvétel nehezített.

A tünetek enyhe fokban: szomjúság, száraz száj, kevesebb és sötétebb színű vizelet, fejfájás, fáradtság. Mérsékelt esetben előfordulhat szédülés, letargiás állapot, csökkent bőrtónusú rugalmasság. Súlyos dehidratációnál gyors vagy gyenge pulzus, alacsony vérnyomás, zavartság és súlyos tócónyelt tünetek jelentkezhetnek; ilyen esetben azonnali orvosi ellátás szükséges.

Diagnosisát az orvosi vizsgálat, a folyadékbevitel és a vizelet mennyiségének felmérése, valamint vér- és vizeletvizsgálatok segítik. Kezelése függ a súlyosságtól: enyhe esetben elegendő a folyadék- és elektrolitpótlás, például szájban oldódó rehidrációs oldattal; súlyos esetekben intravénás folyadékpótlást és kórházi megfigyelést írnak elő. A megelőzés alapja a bőséges folyadékbevitel, különösen meleg időben és betegség alatt, valamint a veszélyeztetettek fokozott figyelemmel kísérése.