narratívát

Narratívát a narratíva fogalma jelöli, amely a történetmondás módját és a történet felépítésének, átadásának technikáit írja le. A narratívát tehát nem egyetlen esemény, hanem azok összekapcsolásának és időbeli rendezésének összessége határozza meg, amely szerint a közönség értelmezi a cselekményt. A szó tárgyalása során gyakran szó esik a nézőpont kiválasztásáról, a beszámolás módjáról és az olvasó vagy néző felé tai hatásról.

Nyelvtudományi és irodalomtudományi kontextusban a narratívát a cselekmény szerkezetével, a mesélés technikáival és a nézőpont megválasztásával szokták vizsgálni. Jellemző elemei a cselekmény, a szereplők, a helyszín és az idő, továbbá a narrációs szemszög megválasztása (első vagy heti harmadik személy, belső vagy külső narrátor). A narratívák vizsgálatai gyakran törekszenek megérteni, hogyan formálják a történet értelmezését és a hatást a közönségre.

A narratívák lehetnek lineárisak vagy nemlineárisak: az események időbeli sorrendje vagy visszatekintésekkel, előtörténetekkel vagy kerettörténetekkel játszhat. A narratív struktúra alternatív megoldásokat kínál a historiális vagy fikciós események elmesélésében, és gyakran felveti a megbízhatóság kérdését is.

Megjegyzés: a kifejezés nyelvtani alakja narratíva; a tárgyesetben, például narratívát hangsúlyozó mondatokban, a mondat részeként is előfordul. Globálisan a narratívát használják irodalomban, filmben, médiában és politikai diskurzusban egyaránt, hogy értelmezhető és52 értelmezhető keretet adjanak a történéseknek.