nagykövetség

A nagykövetség a két állam közötti legmagasabb szintű diplomáciai képviselet, amelyet általában a küldő ország fővárosában működtetnek. A nagykövetséget a nagykövet vezeti, aki a külügyminisztérium által kijelölt diplomatatulajdon, és hivatalosan a kormány álláspontját képviseli. A képviselet feladata a politikai kapcsolatok ápolása, a gazdasági és kulturális együttműködés előmozdítása, valamint a küldő és befogadó állam állampolgárainak jogainak védelme.

A nagykövetség fő tevékenységei közé tartozik a diplomáciai kapcsolattartás, a hivatalos egyeztetések szervezése és a nemzetközi együttműködés előmozdítása. Emellett ellátja a konzulális feladatokat is, például útlevél- és vízumügyintézést, állampolgárok jogi és krízishelyzetekben nyújtott segítséget, illetve információt adhat a fogadó ország külföldi állampolgárainak jogairól és kötelezettségeiről.

Szervezeti felépítése általában több osztály köré szerveződik, például politikai, gazdasági, jogi és kulturális osztályok, valamint az adminisztráció. A nagykövetet a küldő állam nevez ki; a személyzet diplomatákból, adminisztratív munkatársakból és helyi alkalmazottakból áll.

Jogi alapot a Bécsi Diplomáciai Kapcsolatok Egyezménye biztosítja (1961), amely a diplomaták hiteles működését és immunitásait rögzíti, valamint meghatározza a képviseletek jogait és kötelezettségeit. A nagykövetségre és a diplomatákra a fogadó állam felől megillető mentességek és kivételek vonatkoznak.

Különbség a nagykövetség és a konzulátus között: a nagykövetség a küldő állam legmagasabb szintű képviselete a befogadó országban, főként politikai-kormányzati kapcsolatokért felel, míg a konzulátusok többnyire más városokban, a helyi polgárok és külföldiek szolgálatára szakosodva végzik a konzuli feladatokat, például útlevél- és vízumügyeket.