mutatóváltozó

Mutatóváltozó olyan programozási nyelvben használt adattípus, amely egy másik változó memóriacímet tárol. A mutató tehát nem közvetlenül az adatot tartalmazza, hanem annak címét. A típusmegadás (például int*, double* vagy void*) jelzi, hogy a mutató melyik típusú adatra mutat. Például egy int típusú változó címét egy int* típusú mutató tárolhatja: int a = 42; int* p = &a;

De‑referálás: a mutató értékének felhasználása a dereferálás operátorával történik. Például int b = *p; ha p a címet tartalmazza, ez az értéket a címen tárolt változóra mutatja.

Mutatókat széles körben használunk dinamikus memóriakezeléshez: C-ben a malloc és a free, C++-ban a new és a delete lehetővé teszik, hogy futás közben lefoglalt memóriát kapjunk vagy felszabadítsunk. A mutatók gyakran kapcsolódnak tömbökhöz is: egy tömb nevének értéke gyakran a tömb első elemének címét adja meg, és a pointerekkel a tömb indexelése is elvégezhető.

Függvénymutatók is léteznek: egy mutató tárolhat egy függvény címét, így függvényhívások célzott átadási mechanizmusok lehetnek. Például void (*f)(int) = someFunction; f(5);

Kockázatok és jó gyakorlatok: null pointer vagy nullptr dereferálása run-time hibát okozhat. Dangle pointer és memória-szivárgás is előfordulhatnak, ha a mutató olyan memóriára mutat, amely már felszabadult. A void* típus rugalmas, de a használat előtt megfelelő típuskonverzió szükséges. A mutatók kezelése definitívan igényli a tudatos memóriakezelést és a típusbiztonság szem előtt tartását.