mitózisra

Mitózis a sejtosztódás egyik alapvető folyamata eukariótákban, amely során egy diploid sejt kromoszómái pontosan másolatokkal jutnak el a két leánysejthez, lehetővé téve a genetikai azonoság megőrzését. A mitózist rendszerint M-fázisnak is nevezik, és a citokinézissel záruló ciklussal együtt gondolható a sejtek szaporodására és a szövetek regenerációjára.

A mitózis öt fő fázisa van. Profázisban a kromoszómák condensálódnak, a maghártya szétesik, az centroszómák a sejtközep felé vándorolnak, és kialakul az mitotikus orsó. Prometafázisban a kromoszómák kinetokorokhoz kapcsolódó mikrotubulusok segítségével kötődnek az orsóhoz, és a kromoszómák egyre jobban a középvonal felé mozdulnak. Metafázisban a kromoszómák a sejt középvonalán, az equatorial síkon sorakoznak. Anafázisban a centromerek megosztódnak, a kettős kromatidák elválnak, és a testvér kromatidák az ellentétes pólusok felé húzódnak. Telofázisban a kromoszómák dekondenzálódnak, maghártya újjáépül, és a citokinézis után két leánysejt keletkezik, melyek genetikailag azonosak a kiinduló sejttel.

A mitózist a sejtműködés szigorú szabályozása irányítja. A G2/M checkpoint megállítja a folyamatot, amíg a DNS megkettőzése és a károk kijavítása be nem fejeződik, míg a spindellépés-checkpont biztosítja, hogy minden kromoszóma megfelelően kapcsolódik az orsóhoz. A folyamat végső célja a kromoszómák pontos és teljes százalékos elosztása a két leánysejt között.

Fontos különbség a meiosisszal szemben, hogy a mitózis eredményeként két genetikai azonos, diploid leánysejt keletkezik, míg a meiosis négy haploid sejttel, genetikai variációval jár. A nem megfelelő mitózis kromoszóma-rendellenességekhez és egyes ráktípusokhoz vezethet.