mikrotubulusokkal

Mikrotubulusok a sejtek citoszkeletonjának központi elemei. Hengeres, üreges csövek, kb. 25 nanométeres átmérőjűek, tubulin-dimerekből épülnek fel. A dimerek alfa- és beta-tubulinból álló egységek polimerizációja révén jönnek létre, és tipikus szerkezetük 13 protofilamentumú csövet ad. A tubulin molekulák GTP-kötése és hidrolízise határozza meg a dinamikát: a plusz vég gyorsabban növekszik, míg a minusz vég stabilabb, ami dinamikus instabilitáshoz vezet.

Fő funkcióik közé tartozik a sejt alakjának fenntartása és a sejt belső szállítóhálózatának építése. Vesikuláris szállítás motorfehérjékkel, például kinesin és dynein, az ezen keresztül történő anyagmozgatást segíti. Kromoszómák mozgatása mitózis és meiózis alatt; a mitotikus orsó felépítése és a kromoszómák egyenletes felosztása nélkülözhetetlen a sejtek megfelelő osztódásához. Emellett részt vesz a cilia- és flagella felépítésében is, ahol az axonéma 9+2 szerkezete tubulinokból áll. A dinamikus polimerizáció lehetővé teszi a sejteken belüli adaptív válaszokat és a sejtszerkezet gyors átalakulását.

Klinikai és kutatási jelentősége: mikrotubulusokat érintő gyógyszerek fontosak a rákkezelésben. Például a paclitaxel a mikrotubulusok stabilizálásával mitotikus megakasztást idéz elő, míg a vinca-alkaloidok a depolimerizációt serkentve gátolják a sejtciklust. Ezek a szerek hatásosak lehetnek, de mellékhatásokkal és rezisztenciával járhatnak, így terápiaszervezésük személyre szabott megközelítést igényel.