mikroklímáját

Mikroklíma vagy mikroklímája egy adott, viszonylag kis terület éghajlati jellemzőinek összessége, amelyet a környezeti tényezők összetett kölcsönhatása alakít ki. A mikroklíma eltérhet a környező területek makroklímájától, és gyorsan változhat napszakonként, évszakonként vagy a helyszín pontos adottságaitól függően. Ami egy városi utca például hűvösebb vagy melegebb lehet, mint a vele szomszédos zöldterület, akár néhány méteren belül is.

A mikroklímát főként topográfia, növényzet, vízfelületek, talajnedvesség és talajtípus, valamint az épített környezet alakítja. Fajtái közé sorolhatók a domborzati mikroklímák (árnyékos, és napsütötte lejtők), a növényzet által árnyékolt vagy párologtató mikroklímák, a vízfelületek közelében kialakuló hűtő, illetve párás környezetek, illetve a városi hősziget-hatásokkal járó mikroklímák. Az expozíció, a szélirány és a magasság is fontos tényezők lehetnek.

Mérés és elemzés során mikrometeorológiai állomások, helyi hőmérséklet-, páratartalom- és szélérzékelők, valamint infravörös vagy távoli szenzorok használatosak. A mikroklímát gyakran modellezik és térképezik, hogy megértsék a helyi viszonyokat és a környezetre gyakorolt hatásokat.

Hatások és alkalmazások: a mikroklíma döntően befolyásolja a mezőgazdaság termelékenységét, a növényzet növekedését és stresszállapotát, valamint a városi területek alacsonyabb vagy magasabb kényelmét. A tervezésben és kezelésben gyakori cél a mikroklímák módosítása zöldfelületekkel, vízfelületekkel, árnyékolással és megfelelő építészeti megoldásokkal a hőmérséklet, páratartalom és szélviszonyok kedvezőbbé tételére.