mezvonalak

Mezővonalak, vagy mezvonalak, a fizikában és a mérnöki tudományokban használt vizualizációs eszközök, amelyek egy vektormezőt szemléltetik: minden pontban a görbe érinti a terület adott pontján a mezővektort és a görbe érintője a helyben fekvő vektor irányába mutat. Ezen vonalak segítségével könnyen követhetővé válik a mező irányának és erejének eloszlása, legyen az elektromos vagy mágneses mező, hidrodinamikai áramlás vagy gradiensmező. A jelenséget és a tájolást Faraday nevéhez kötik.

Műszaki leírás szerint egy mezővonal x(t) görbe olyan, hogy t-től függő pontja a mező F(x) irányába halad: dx/dt = F(x). A kiindulási ponttól függően különböző vonalak adódnak, és a vonalak sűrűsége arányos a mező erősségével. Fontos tulajdonság, hogy két mezővonal soha nem kereszteződik a görbeidőn belül, és a mágneses mező vektorvonalai általában zárt hurkokat alkotnak, míg az elektrosztatikus mezőknél a vonalak kiindulhatnak vagy végződhetnek töltéseknél.

Példákként a mágneses mező vonalai a rudazott mágnes körül hurkokat formálnak, míg egy pozitív töltés körül a mezővonalak kifelé haladnak. A mezővonalak vizualizálására szolgáló módszerek közé tartozik a nyomvonal- vagy vektoros ábrázolás és számításos szimulációkban a vektormező integrálása.

Korlátja, hogy a mezővonalak abstract eszközök: nem fizikai objektumok, hanem a mező viselkedésének vizuális reprezentációi. Gyakran használják az elektromágneses eszközök tervezésében, az áramlástanban és a potenciálkülönbségek megértésében.