metamorfózisnál

A metamorfózisnál olyan biológiai fejlődési átmenet értjük, amely során egy élőlény életének korai alakja jelentősen átalakul a későbbi, felnőtt vagy imágó állapot elérésekor. A folyamat során a testfelépítés és az életmód is gyakran radikálisan megváltozik, és az egyes stádiumok különböző ökológiai szerepeket töltenek be.

A metamorfózisnak két fő útja létezik. Teljes metamorfózis, vagy holometaboló fejlődés esetén a fejlődés sor: tojás – lárva – báb – felnőtt (imágó). A lárvák gyakran alig hasonlítanak a végső alakra, külön táplálkozási módot és élőhelyet foglalnak el. Példák: lepkék és pillangók (Lepidoptera), bogarak (Coleoptera), méhek és darazsak (Hymenoptera). Részleges metamorfózissal, vagy hemimetaboló fejlődéssel a tojásból nimfa vagy naiád jön létre, amely a felnőttre hasonló, de kisebb, és többször vedlik. Példák erre a szitakötők (Odonata) és sok más rovarcsoport.

A hormonális szabályozás kulcsfontosságú. Az insekteknél az ekdizón és a juvenil hormon összetett kölcsönhatása dönt a vedlésekről és a stádiumátalakulásokról. A kétéltűek metamorfózisa a pajzsmirigy-hormonok – például tiroxin és trijódtironin – által irányított átmenet, amely a vízi lárvális formáról szárazföldi felnőtté alakít.

Néhány fajban neoténia vagy paedomorphosis alakul ki, amikor a larvalis jegyek megmaradnak a felnőttkorban. A metamorfózis fontos evolúciós eszköz, amely lehetővé teszi a különböző életkörnyezetekhez való alkalmazkodást és a táplálékforrások megosztását.