metamorfózisa

Metamorfózis a biológiában olyan fejlődési folyamat, amely során egy élőlény a külső alakját, életmódját vagy funkcióit alapvetően megváltoztatja a fejlődés különböző szakaszaiban. A kifejezés a görög metamorphōsis jelentéséből származik, "alakváltás". A jelenség leginkább a rovaroknál ismert, de előfordul más állatcsoportoknál és a kétéltűeknél is.

Az állati metamorfózis két fő formája ismert. A teljes vagy holometabolikus metamorfózisban az utódok egy jelentősen különböző élettartamú és külsővel rendelkező stádiumból fejlődnek ki: például lárva és báb állapotban, majd felnőtté alakulnak (például a lepkék, bogarak, méhek, darazsak). A részleges vagy hemimetabolikus metamorfózisban a fiatalok (növendékek) külsőre gyakran hasonlóak a felnőtthez, csupán kisebbek és gyakran más életmódot folytatnak (például szöcskék, csótányok, bizonyos vízi rendek, például rovarok némely csoportjai).

A mechanizmusok különbözők rovaroknál és gerinceseknél. Rovaroknál a külső alakváltozás hormonális szabályozás eredménye: az ecdiszone és a juvenilis hormon kölcsönhatása dönti el, mikor és hogyan alakul át a lárva felnőtté. Vertebratek között a metamorfózist gyakran tiroxinszintek váltják ki, például a kétéltűeknél.

A metamorfózis előnyei közé tartozik, hogy a fejlődési szakaszok különböző erőforrásokat és élőhelyeket használhatnak, csökkentve a fiatal és felnőtt egyedek közötti versenyt, és növelve az evolúciós diverzitást. Példák: a hernyókból kifejlődő pillangók, a lárvák és a bábbá alakulás a rovarok körében, valamint a békák és más kétéltűek lárva–felnőtt közötti átalakulása.