merevedést

A merevedés a pénisz szöveteinek véráramlásának jelentős növekedésével járó, a pénisz megkeményedését és megnagyobbodását eredményező fiziológiai állapot. Ezt általában szexuális izgalom vagy ingerlés idézi elő, és a pénisz belső üregeiben lévő cavernosalis szövetek vérrel telnek meg, miközben a környező vénás kiáramlás akadályozódik. Ennek köszönhetően a pénisz a külső behatásokra válaszolva megemelkedik és merevvé válik.

Fiziológiája során a nitrogén-oxid felszabadulásával induló simaizom-ellazulás fokozza a véráramlást a corpora cavernosa területére, és a péniszben a vér kiáramlása részben vagy teljesen gátlódik, így jön létre az erekció. Fajtái közé tartoznak a reflex erekciók, amelyek közvetlen mechanikai ingerlésre alakulnak ki, és a pszichogén erekciók, amelyeket erotikus gondolatok vagy látás ingerek váltanak ki. Éjszaka előforduló, ismétlődő erekciók a normál alvási ciklushoz kapcsolódó nocturnalis tumescenciát jelentik.

Normál körülmények között az erekció átmeneti, és a szexuális aktiválás elmúltával a vér kiáramlása megindul, a paraszimpatikus idegrendszer visszafordítja a folyamatot, és a pénisz visszatér a lankadt állapothoz. Kórossá válhat, ha a merevedés tartósan vagy ismétlődően nem érhető el vagy nem tartható fenn elégséges szexuális teljesítményhez. Ilyen állapotot neveznek merevedési zavarnak, amelyet egészségi, életmód- és pszichológiai tényezők is hatással lehetnek.

Kezelését általában az ok megállapítása követi: életmódváltás, táplálkozási és testmozgási szokások javítása, pszichológiai támogatás, gyógyszeres kezelés PDE5-inhibitorokkal, vagy szükség esetén speciális eszközök és sebészeti lehetőségek. Súlyos és tartós esetekben orvosi kivizsgálás szükséges, mivel a merevedési zavar összefügghet általános egészségi állapotokkal, például érrendszeri vagy hormonális problémákkal. Lásd még: priapizmus, nocturnális penile tumescence, merevedési zavar.