megélésében

Megélésében a magyar nyelvben a megélés főnév helyhatározói formája, amely a harmadik személy egyes szám birtokosát jelöli; vagyis azt fejezi ki, hogy valaki szempontjából miként, milyen módon élte meg egy eseményt vagy állapotot. A megélés a megélni igéből képzett fogalom, amely az egyén által átélt, értelmezett élethelyzetek összességét jelenti, tehát a személyes, belső tapasztalatokra utal.

Szóképzés és jelentés szempontjából a megélésében hangsúlyosan az a szubjektív, belső szemszög érvényesül, amelyben egy esemény vagy állapot az egyén számára értelmet nyer és érzelmileg is megküzdhetővé válik. Ezt a formát gyakran használják szociológiában, filozófiában, pszichológiában és irodalomban, hogy leírják, hogyan szerveződik meg valakinek a valóságról alkotott élménye és értelmezése.

Nyelvtani szempontból a szó a megélés főnév, az -és képzővel képzett szó, majd az -ében helyhatározó képzővel bővül; a -ében a harmadik személy egyes szám birtokosát jelöli, azaz azt, hogy kié a megélt tapasztalat. A kontextustól függően a lehető tulajdonos lehet személy vagy általános értelemben vett alany is.

Példamondatok: Egy felnőtt férfi megélésében a munka és a családi kötelezettségek közötti egyensúly megteremtése jelentős kihívás. Egy fiatal lány megélésében a közösségi média nyomása erőteljes hatással van az önképére. A megélésében rejlő jelentés hangsúlyozza, hogy a tapasztalatok értelmezése és élményszerű kifejezése mennyire személyre szabott.

See also: megélés, élmény, tapasztalat.