magasságváltozás

Magasságváltozás a földfelszín vagy más felületek függőleges helyzetének időbeli módosulását jelenti egy meghatározott referenciakerethez viszonyítva. Geodéziai értelemben a magasság lehet ellipsoidális (h) vagy ortometrikus (H). Az ellipsoidális magasság a Föld ellipsoidájához viszonyított függőleges távolság, míg az ortometrikus magasság a geoidhoz viszonyított magasság. A két érték közötti kapcsolatot a geoid undulációja N adja: H = h − N.

Kiváltó okok között szerepelnek a tektonikus mozgások (emelkedés és süllyedés), a glacioisostázis, üledékek tömörödése és egyéb földtani folyamatok, valamint emberi tevékenység, például víz-, földgáz- vagy kőolajkitermelés miatti talaj- és tömegállandóság-változások. Idővel ezek a folyamatok lehetnek lassúak ( mm/év) vagy hirtelenek ( földrengések), és lokálisan fontos magasságváltozásokat okozhatnak. Emellett atmoszférikus és hidrológiai terhelés, például a légköri nyomás és a talajvízszint változásai is hozzájárulhatnak a függőleges mozgásokhoz.

Méréseku alapelvek közé tartozik a hagyományos geodéziai felülvetés (leveling), a GNSS/GPS alapú magasságmérés, InSAR-alapú interferometria és gravimetria. A magasságokat gyakran ellipsoidális h és geoid N viszonyában adják meg, amelyet a földtudományi kutatások, építészet és meteorológia is figyelembe vesz a reference-datumok és prognózisok kidolgozásakor.