légy

A légy általános megnevezése a Diptera rendbe tartozó rovarokra utal. Jellemző rájuk, hogy egy pár szárnyat használva repülnek, míg a hátsó páron halteresek találhatók, amelyek az egyensúlyérzékelésben játszanak szerepet. A rendbe számos faj tartozik, köztük a házi légy (Musca domestica) és a gyümölcslégy (Drosophila melanogaster) is.

Életciklusuk teljes átalakuláson megy keresztül: a petéből kikelő lárva (maggot) fejlődik, majd bebábozódik, végül kifejlett rovar lesz. A fejlődés üteme fajonként és környezeti feltételektől függ. A fiatal korban a lárvák főként bomló szerves anyagokat hasznosítanak, míg a felnőtt példányok főként folyadékokat, nektárt vagy más cukrokat fogyasztanak.

Életközegük és táplálkozásuk változatos: egyes fajok közvetlen közelében élnek, mások patogén anyagokon, rothadó növényi vagy állati anyagokon találnak táplálékot. Sok légyfaj okoz közvetlen kárt élelmiszeripari környezetekben, háztartásokban vagy mezőgazdaságban, és mechanikusan terjeszthet kórokozókat. Bizonyos fajok viszont hasznosak lehetnek: például a gyümölcslégy fajai és más Diptera-típusok fontos szerepet játszanak a természetes táplálkozási láncban.

A tudományos jelentőségük kiemelkedő: a gyümölcslégy, különösen a Drosophila melanogaster, hosszú ideje modellorganizmusként szolgál genetikai és fejlődéstani kutatásokban, mivel rövid generációi gyorsan vizsgálhatók és könnyen genetikai manipuláció alá vethetők. A profiljuk és viselkedésük tanulmányozása révén megérthetők az evolúciós alkalmazkodások és a repüléssel kapcsolatos adaptációk.