kötésanyagok

Kötésanyagok olyan anyagok, amelyek más részecskéket, töltőanyagokat vagy rétegeket összetartanak, és mátrix-szerű kötést vagy átültetett szerkezeti integritást hoznak létre. Ezek lehetnek szervetlen vagy szerves, keményedő vagy polimerizálódó anyagok, és gyakran határozzák meg a kötés eredményes mechanikai és környezeti tulajdonságait.

Fő csoportok közé tartoznak a cementkötésű, a bitumenes és a polimer kötőanyagok. Cementkötésű anyagok közé sorolhatók a cement, a mész és a gipsz alapú rendszerek, amelyeket betonteknikai kötőanyagként használnak. Bitumenes kötésanyagok a bitumen és bitumenes termékek, amelyek vízálló rétegeket, út- és tetőfedési kikészítéseket biztosítanak. Polimer kötőanyagok közé tartoznak az epoxik, poliuretánok, akril kötőanyagok és más gyanták, amelyeket ragasztókban, laminált és bevonati rendszerekben alkalmaznak.

Alkalmazási területek széles skáláján fordulnak elő, például az építőiparban kötő- és javítóanyagokként, fa- és textilragasztókban, autó- és gépipari kötő- és lakk- vagy bevonatrendszerekben, valamint különféle hordozó anyagok és kompozitok mátrixaként. Kiválasztásukat befolyásolják kötési mechanizmus, érési idő, hő- és időjárás-állóság, vegyi ellenállás, illetve környezeti és egészségügyi hatások, például a VOC-tartalom és a korlátozó előírások.

Biztonság és környezet kérdései fontos szempontok a kötésanyagok használatánál, mert a feldolgozás közben és a hasznos élettartam során előfordulhat irritáció, kibocsátás vagy kockázatok, amelyeket megfelelő kezelés és szellőzés, valamint a gyártói irányelvek betartása mérsékel.