kristályhálót

A kristályháló (kristályrács) a kristályos anyagokban megjelenő periodikus, térbeli pontrendeződés. A háló arrendszerének alapja a translációs szimmetria, amely három független translációs vektorral, a1, a2 és a3 generálódik. A háló pontjainak helyzete r = n1 a1 + n2 a2 + n3 a3 alakban adható meg, ahol n1, n2 és n3 egész számok. A valós atomok elrendezését a háló minden pontjához kapcsolt motívum (basis) adja meg; így ugyanaz a háló különböző motívumokkal különböző kristálystruktúrákat hozhat létre.

3D-ben a kristályhálóra 14 Bravais-rács tartozik, 2D-ben pedig 4 típus létezik. A 3D-lattices rendszerei közé tartoznak a köbös (cella típusai: P, I, F), tetragonális, ortorombikus, rombohedrális és hexagonális, továbbá a trigonális (romboid) beállítások. A cella méreteit jellemzően aa, b, c oldalak és α, β, γ szögek alkotják.

A kristályháló és a motívum összhatása adja meg a kristály részletes szerkezetét és tulajdonságait. A rácssíkokat Miller-indexekkel hkl írják le, amelyek meghatározzák az adott sík orientációját. Diffrakciós mérlegek, például röntgen- és elektron-diffrakció, a rácssíkok távolságait és a d-értékeket feltárják; Bragg-törvény szerint nλ = 2d sinθ adja meg a diffraktált hullám sugarát. A kristályhálózati leírás alapvető eszköz a szilárdtestfizikában és az anyagtudományban, segítve a félvezetők, kerámiák és egyéb anyagok tulajdonságainak megértését.