korallzátonyokat

Korallzátonyok olyan víz alatti ökoszisztémák, amelyeket korallpolipok kolóniái építenek fel kalcium-karbonátból kiépült vázak révén. A legtöbb korallzátony meleg, derült, sekély tengerekben alakul ki, ahol a víz hőmérséklete egész évben eléri vagy megközelíti a 18–30°C-t. A korallok szimbiózisban élnek zooxanthellae nevű algákkal, amelyek fotoszintézisükkel energiát adnak a koralloknak, miközben a korallok vázat és élőhelyet biztosítanak az algáknak. Ennek köszönhetően a korallzátonyok összetett, gazdag biodiverzitású ökoszisztémák.

A korallzátonyok fő típusai közé tartozik a fringing reef (frissítő korallzátony a part közelében), a barrier reef (jelentősebb vízzel elválasztott sánc a parttól), és az atoll (gyűrű alakú szigetgyűrű lagúnával). A korallok kemény (hard) korallokkal és lágy (soft) korallokkal építik fel a szerkezetet; a kemény korallok kalcium-karbonát vázat képeznek, míg a lágy korallok puhább testfelépítésűek.

A korallzátonyok rendkívül gazdag élővilág otthonai és számos szolgáltatást nyújtanak: tengeri élőhelyet adnak sok faj számára, védelmet nyújtanak a partoknak a hullámzás ellen, és fontosak a halászatból és a turizmusból élő közösségek számára. Sok terület részben vagy teljes egészében UNESCO világörökségi helyszín.

Fenyegetések között szerepel a klímaváltozás okozta óceáni felmelegedés és savasodás, amelyek csökkentik a növekedést és bleechinghez vezetnek. További veszélyek a szennyezés, üledékképződés, túlhalászat, destruktív halászati módszerek (például dinamít-halászat) és a tengerparti fejlesztések okozta élőhelyvesztés. A védelem alapja a fenntartható halászat, vízminőség javítása, tengeri védett területek létrehozása és korallustelepítési/regenereziós projektek.