koncentrációváltozás

A koncentrációváltozás a rendszerben lévő oldott anyag mennyiségének vagy arányának időben történő változását jelenti. A koncentrációt általában mol per literben adják meg (kifejezhető például [A] vagy C(A)). A változás okai közé tartozik a kémiai reakciók, hígulás vagy tömegátalakítás, keveredés, diffúzió, fázisátalakulás, illetve külső forrásokból történő anyagbevitel vagy anyagkibocsátás.

A dinamikát a reakciókinetika írja le: d[C]/dt = r, ahol r a képződés vagy elfogyasztás üteme. Egyszeres rendű reakcióknál a skála [A](t) = [A]0 exp(-kt) értékkel adható meg, míg másodrendűnél 1/[A](t) = 1/[A]0 + kt. Egyensúlyi helyzetben a koncentráció megváltoztatása a Le Chatelier elv szerint az egyensúly elmozdítását eredményezi.

Mérési módszerek között szerepel a UV–Vis spektrofotométerrel történő koncentráció-állapot monitorozás, kromatográfiás technikák, titrálás és vezetőképesség-mérés. A koncentrációváltozás fontos a kísérleti kinetikában, a környezeti kémában a szennyező anyagok nyomon követésében, valamint a farmakokinetikában, ahol a gyógyszerek plazmakonjúgásának időbeli alakulását vizsgálják.

Fontos megjegyezni, zárt rendszerben a tömeg konzerválódik, és csak a reakciók vagy a környezet mechanizmusai módosítják a mérhető koncentrációt. Nyílt rendszerekben azonban külső behatások is jelentősen befolyásolhatják azt.