keresztmetszetét

A keresztmetszet (keresztmetszetének, keresztmetszetét) a test vagy tárgy egy síkkal történő metszéséből adódó kétdimenziós alakzatra utal. A metszés síkja és a test közötti viszony határozza meg a keletkező alakzat típusát: merőleges metszés kör alakú kereszteződést eredményezhet, ferde metszés ellipszist vagy általános sokszög alakzatot, míg egy összetett testek esetében többféle keresztmetszet is elképzelhető.

Geometriában a keresztmetszetek fontos eszközei a testek tulajdonságainak vizsgálatában. A keresztmetszetek területének ismeretében gyakran számítható a test térfogata a tengellyel párhuzamos vagy más irányú szeletek területének integrálásával (például a térfogati számításoknál). A keresztmetszetek formája és mérete függ a metsző sík helyzetétől és a test geometriájától.

Képalkotásban és anatómiai alkalmazásokban a keresztmetszetek szeleteket jelentenek az emberi testben is. Orvosi képalkotásban (CT, MRI) a testet sorozatnyi keresztmetszeti képen mutatják be, gyakran axiális, szagittális (oldalsó) és koronális (frontális) síkok mentén. Ezek a képek segítik a diagnózist és a terápia tervezését.

Statisztikában a keresztmetszeti vizsgálat olyan kutatási tervezés, amely a vizsgált populációt egy adott időpontban, vagy rövid időszakban vizsgálja, és prevalenciákat vagy kapcsolati mintákat tár fel, ellentétben a longitudinális vizsgálatokkal.

Gépszerkezetekben és mérnöki tervezésben a keresztmetszet nézet megmutatja egy adott elvágás után feltáruló belső szerkezeteket, gyakran vastagság- és belső kialakítás megértésére szolgál. A kifejezés tehát sok területen használatos, és a konkrét értelem a kontextustól függ.