keresztezdése

A keresztelés a keresztény vallás rítusa, amely a hitéletbe való belépést vagy a közösséghez való csatlakozást jelképezi. A vizek használatával végzett szertartás célja a bűnök bocsánata, az újjászületés és a Szentlélek ajándékának elnyerése. A gyakorlati forma szerint lehet víz alá merítés (teljes vagy részleges), öntözés vagy hintés, és a liturgia a hitvallás vagy a hitet valló személy esküje köré szerveződik.

Eredete és történeti háttere szerint a keresztség a korai keresztény közösségektől fogva ismert, Jézus Jordánnál történt megkeresztelése nyomán pedig a felszentelt közösségek központi rítusává vált. A keleti ortodox és a római katolikus hagyományban a keresztség a belépés szentségét fejezi ki, amely gyakran együtt jár a bűnbánat kijelentésével és a közösséghez való tartozás megerősítésével. A protestáns irányzatok között a szertartás formája és jelentése változó: egyes csoportok infantív keresztelést gyakorolnak, mások csak a hitvalló keresztséget ismerik el.

A keresztség jelképe a víz, amely a megtisztulást és az új kezdést szimbolizálja. Szemlélete felekezetenként eltérő lehet a Szentség helyes megértésében, a Szentháromság felidézésében és a keresztség utáni élettel kapcsolatos elvárásokban. Napjain a keresztség továbbra is alapvető identitást és közösségi tagságot jelent sok felekezet számára, miközben viták és különbségek is fennállnak a fiú- és lányképviselet, a gyermek- és felnőtt keresztség, valamint a végrehajtási módok terén.