keresetkiesést

Keresetkiesés olyan jövedelmi állapot, amelyben egy személy vagy háztartás keresete jelentősen vagy teljesen csökken a munkavégzés hiánya vagy korlátozott munkavégzés miatt. A jelenség lehet rövid ideig tartó vagy tartós, és közvetlen (a tényleges munkaidő vagy óraszám csökkenése miatt fellépő kiesés) vagy közvetett (például részmunkaidőre váltás vagy munkakör megváltoztatása miatti alacsonyabb bevétel). Különbséget lehet tenni a személyes okokból eredő keresetkiesés és a gazdasági környezet hatásai között.

Okok tekintetében leggyakoribbak a betegség és sérülés miatti munkaképtelenség, hosszabb betegség vagy rokkantság, munkahelyváltás vagy munkanélküliség, valamint családi vagy gondozási feladatok miatt vállalt részmunkaidő. Emellett előfordulhat olyan helyzet is, amikor a gazdasági visszaesés vagy technológiai átalakulás miatt kevesebb munkalehetőség érhető el, vagy egyes munkavállalók állásai átmenetileg felfüggesztésre kerülnek.

A keresetkiesés mérése általában a potenziális (előző) és a tényleges jövedelem közötti különbség, illetve a jövedelemhiány időtartama alapján történik. Fontos mutatók közé tartozik a megtakarítások állapota, adósságterhek növekedése és a fogyasztási norma alakulása, valamint a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek változása.

Következmények között szerepel a pénzügyi bizonytalanság, a szociális kirekesztés kockázata, a gyermeket és családot érintő hatások, valamint az egészségügyi és mentális jólét romlása. Közpolitikai válaszok közé tartozhatnak betegszabadságok és egyéb szociális ellátások, munkavállalói rugalmasságot segítő intézkedések, képzési és munkakeresési programok, valamint jövedelemkiegészítő támogatások. Ezek célja a keresetkiesés mérséklése és a lakosság anyagi védelmének erősítése.