indikációkat

Indikációk, röviden indikációk vagy indikációk, olyan klinikai okok vagy állapotok összessége, amelyek alapján egy adott kezelés, vizsgálat vagy beavatkozás alkalmazása indokolt vagy javasolt. A kifejezés eredete latin eredetű indicatio, amelynek jelentése jelzés vagy megmutatás; a magyar orvosi terminológiában az adott eljárás vagy gyógyszer indokolt felhasználását határozza meg.

A gyakorlatban az indikációk a gyógyszerek, diagnosztikai vizsgálatok és orvosi beavatkozások alapvető meghatározói. Egy gyógyszernek például több indikációja lehet, vagyis különböző betegségek vagy tünetek esetén alkalmazható. Az indikációk általában szerepelnek a gyógyszer ismertetőjében és a hivatalos terápiás útmutatókban, és összehasonlításra kerülnek az ellenjavallatokkal és a dózis‑/biztonsági ajánlásokkal.

Kategorizálásuk során gyakran különbséget tesznek abszolút és relatív indikációk között: abszolút indikáció esetén a kezelés minden körülmények között indokolt, míg relatív indikáció esetén a terápia megfontolandó vagy sürgősen mérlegelendő, figyelembe véve a beteg egyéni kockázatait és előnyöket. Az indikációk idővel változhatnak a klinikai bizonyítékok fejlődésével és a szakmai irányelvek frissítésével.

Összefoglalóan az indikációk a terápiás döntések alapjául szolgáló, bizonyított klinikai okokat jelentik, amelyek meghatározzák, milyen esetekben javasolt vagy elfogadott adott beavatkozás vagy gyógyszer alkalmazása.