háttérbetegség

Háttérbetegség (gyakran komorbiditásnak is nevezik) olyan tartós vagy előre fennálló betegség vagy állapot, amely más betegségek hátterében áll, és befolyásolhatja a klinikai kép, a diagnózist, a terápiát vagy a prognózist. A kifejezés akkor releváns, amikor az adott ellátás vagy kutatás szempontjából fontos megérteni, milyen egyidejű betegségek járulnak hozzá a beteg állapotához.

Példák közé tartoznak a krónikus betegségek, például cukorbetegség, magas vérnyomás, koszorúér-betegség, krónikus vesebetegség, COPD; elhízás; valamint neurológiai vagy autoimmun rendellenességek. A háttérbetegség befolyásolhatja a tünetek megjelenését és a betegség lefolyását, és kiemelten fontos a gyógyszerek kölcsönhatásainak, dózismódosításoknak és a szövődmények megelőzésének figyelembe vétele.

Az ellátásban a háttérbetegség megkönnyíti a személyre szabott terápiát: kezelési döntések során figyelembe veszik a teljes betegségtörténetet, a lehetséges gyógyszer–gyógyszer kölcsönhatásokat, a dózismódosításokat, az életminőségre gyakorolt hatást és a szövődmények kockázatát. A diagnózis és a kezelési terv megfogalmazásakor a háttérbetegség gyakran meghatározza a vizsgálatok kiválasztását és a követés gyakoriságát.

Használata a kutatásban és az egészségügyi statisztikában jellemzően kovariáns vagy kimenetel-elemző tényező, amely a betegcsoportok összehasonlítását segíti. A háttérbetegség fogalma területtől függően változhat, és definitionszinten eltéréseket mutathat.