hullámhosszuk

A hullámhosszuk a különböző hullámokra utaló hullámhosszak összességére. A hullámhossz λ a hullám ismétlődő alakjának térbeli periódusa: az egymást követő csúcsok közötti távolság. A hullámhosszuk és a frekvencia f közötti alapvető kapcsolat λ = v / f, ahol v a közegben terjedő hullám sebessége. Egy közegben a sebesség v a fény esetében például v = c / n, ahol n a refraktív index. Ennek következtében egy adott fényvákuumbeli hullámhossz λ0 a közegben λ = λ0 / n formában változik.

A hullámhosszuk értelmezése és használata különböző jellegű hullámokra értelmezhető: fényhullámokra, hanghullámokra és a kvantummechanikában a részecskék de Broglie-hullámaira. A fény esetében a spektrum alapján a látható fény hullámhossza mintegy 380–750 nanométer között helyezkedik el. A hanghullámok hullámhossza a terjedési sebességtől és a frekvenciától függően változik, és közegfüggő. Röntgensugárzásnál a hullámhosszak tipikusan nanométeres tartományban találhatók. A hullámhosszuk alapvető szerepet játszik a spektrális elemzésekben, az anyagok elnyelésének, emissziójának és a diszperziónak megértésében.

A kvantummechanikában a matter-wave vagy anyaghullám hossza λ = h / p, ahol h a Planck-állandó és p a részecske impulzusa. Összességében a hullámhosszuk fontos jellemzője a forrás és a közeg tulajdonságainak, valamint a mérési technikáknak.