hmérsékletváltoztatás

A hőmérséklet-változás olyan jelenség, amely során a környezet vagy egy rendszer hőmérséklete különböző időpontok között megváltozik. Általános mértékegysége a Celsius-fok (°C) vagy a Kelvin (K); a változás mértéke ΔT = T2 − T1. A hőmérséklet-változások lehetnek lokálisak és időben rövidtávúak vagy globálisan hosszú távúak.

Természeti okai közé tartozik a napfény változó intenzitása, a Föld periodikus pályamódosulása (Milankovics ciklusok), vulkáni tevékenység és a belső éghajlati variabilitás, például El Niño/La Niña jelenségek. Emellett emberi tevékenység is jelentős szerepet játszik: az üvegházhatású gázok koncentrációinak növekedése megnöveli a légkör energia-tartalmát, ami hosszabb távon a felületi hőmérséklet emelkedéséhez vezet. A városokban, sűrűn lakott területeken pedig gyakran további lokális melegedés (urbanis hősziget-hatás) figyelhető meg.

Mérés és értelmezés szempontjából a hőmérséklet-változás lehet egyrészt helyi vagy regionális, másrészt globális. A klímatudományban gyakran használt fogalom a globális átlaghőmérséklet-emelkedés, amely a 19. század vége óta kb. 1,1–1,2 °C értéket érte el. A változásokat hőmérsékletmérő eszközökkel, felszíni megfigyelésekkel és műholdas adatokkal, valamint klímamodell-felmérésekkel nyomon követik.

A hőmérséklet-változás hatásai változatosak: szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése, gleccserek és tengeri jég olvadása, tengerfelszín-emelkedés, valamint az ökoszisztémák és mezőgazdaság alkalmazkodási igényei. Ennek megfelelően a klímaváltozás elleni intézkedések a fosszilis energiaforrások csökkentésére, energiahatékonyságra és megújuló energiák szélesebb használatára összpontosítanak, miközben alkalmazkodási stratégiákat is kidolgoznak.