hitelminség

Hitelminőség a kölcsönző fizetőképességének és hajlandóságának visszafizetési képességét, valamint egy adott hitel vagy hitelportfólió kockázatának összességét jelöli. A hitelminőség megítélése alapján ítélik meg, milyen valószínűséggel teljesíti a kölcsönző a tartozásait, és milyen mértékű a várható veszteség, ha nem teljesít.

Az értékelés során gyakran használnak külső hitelminősítő besorolásokat és belső, banki vagy biztosítótársaság által kidolgozott rangsorolási modelleket. A tényezők közé tartozik a kölcsönző pénzügyi állapota, cash flowja, likviditása, adósságállománya, haszon- és fedezettség, a múltbeli törlesztési történet, valamint a makrogazdasági környezet és a hitel felhasználásának célja. Vállalati és magánszemélyi hiteleknél egyaránt fontos a hitelportfólió kockázatának összképe és a fedezetek minősége.

A hitelminőség a banki döntések szempontjából alapvető: meghatározza a hitelnyújtás feltételeit, a kamatlábakat, a hitelkereteket, a visszafizetési határidőket és a fedezetek szükségességét. Emellett központi szerepe van a banki kockázatkezelésben és a tőkekövetelmények meghatározásában, különösen a Basel-megközelítések alkalmazásában, ahol a kockázatértékelés PD‑n, LGD‑n és EAD‑n alapulhat.

Fő mérőszámok közé tartozik a valószínűség a defaultra (PD), a default után várható veszteség (LGD) és a defaultnál fennálló kitettség (EAD). A hitelminőség alapján történik a hitelárazás, a hitellimitek meghatározása és a portfóliókezelés, amelyek célja a veszteségek csökkentése és a pénzügyi stabilitás megőrzése.