hitelkereslet

Hitelkereslet olyan gazdasági jelenség, amely a kölcsönök iránti keresletet foglalja magában adott kamatláb és jelenlegi feltételek mellett. Ez a kívánatos kölcsönmennyiség, nem pedig a ténylegesen nyújtott hitelek mennyisége; a valós banki hitelezés azonban ezt befolyásolja a kínálati oldal korlátozásaival együtt. A fogalmat gyakran használják makro- és pénzügyi elemzésekben a gazdasági kereslet és hitelkínálat kapcsolatának vizsgálatára.

A hitelkereslet kialakulását és alakulását több tényező befolyásolja. Az egyik alapvető meghatározó tényező a kamatláb szintje: magasabb árkötés csökkenti a hitel iránti keresletet, míg alacsonyabb kamatok növelhetik azt. Emellett a hitelkeresletet befolyásolja a háztartások és vállalatok jövedelme és vagyona, a jövőbeli jövedelmi kilátások, beruházási projektek megtérülése, a collateral (tárgyi fedezet) elérhetősége és az adósságfizetési képesség. A várakozások, a pénzügyi feltételek, a banki kockázatvállalási hajlandóság és a szabályozói környezet szintén szerepet játszanak. Összességében általában a magasabb kamatcsökkentés növeli a hitelkeresletet, a pénzügyi feltételek lazítása támogatja azt.

Mérés és empirikus szempontok: a hitelkeresletet gyakran az új hitelek volumene, hitelkérelmek vagy piaci felmérések mutatói alapján becsülik meg. Fontos különbséget tenni a kereslet és a kínálat között; a bankok eszköz- vagy információs korlátozottsága miatt a tényleges hitelezés lehet eltér a kereslettől, különösen válságok idején vagy szigorítások alatt. A hitel- és monetáris politikák hatásának elemzése során a kereslet-vagy kínálati sokkok megkülönböztetése gyakori feladat.

Típusok és átviteli csatornák: a hitelkereslet kiterjed a háztartási hitelekre (jelzálog, fogyasztási hitelek) és a vállalati hitelekre, és összefügg a pénzügyi piacok állapotával, a fedezet-követelményekkel és az információs aszimmetriával, amelyek befolyásolják a monetáris politika hatékonyságát és a pénzügyi stabilitást.