hipotézisalkotás

Hipotézisalkotás a tudományos kutatások olyan fázisa, amely során a kutató olyan állításokat fogalmaz meg, amelyek elméleti alapokon nyugszanak és empirikusan kiértékelhetők. A hipotézis általában előrevetíti a változók közötti kapcsolat jellegét vagy hatását, és kiindulópontot ad a vizsgálathoz.

A hipotézis célja, hogy irányítsa a kutatási tervezést: meghatározza, mely változókat kell mérni, milyen mintát és módszereket érdemes alkalmazni, és milyen eredmények tekinthetők támogatásnak vagy cáfolatnak. Megfogalmazása lehet konkrét és tesztelhető. Gyakran megkülönböztetünk irányított (direkcionális) és nem irányított (nondirektionális) hipotézist, és gyakran szerepel benne nullhipotézis is, amely szerint nincs kapcsolat vagy hatás a vizsgált változók között.

Jellemző elemei közé tartozik a független változó (amelyet manipulálunk), a függő változó (amelyet mérünk), az irányítás vagy direkció (direkcionális vagy nondirektionális), és az operacionális definíciók, amelyek meghatározzák, hogyan mérik a változókat. A hipotézis lehet elméleti alapú és deduktív, vagy megfigyeléseken alapuló és induktív, attól függően, milyen módon vezet el konkrét megállapításokhoz.

Előfordul például olyan állítás, hogy növekvő fizikai aktivitás hozzájárul a jobb alvásminőséghez. A hipotézis megerősítésére vagy cáfolatára az adatgyűjtés és statisztikai elemzés ad lehetőséget; ennek eredménye gyakran a modell finomítása vagy a további kutatások szükségességének megállapítása.

Fontos megfontolások közé tartozik a tesztelhetőség és a reprodukálhatóság, a nem egyértelmű vagy tautologikus állítások kerülése, valamint az etikai és módszertani megfelelés.