hidrogényre

Hidrogén (kémiai jelölés: H, az anyagi rendszám 1) a legegyszerűbb és leggyakoribb elem az Univerzumban. A tiszta hidrogén szobahőmérsékleten és normálnyomáson általában H2 molekulák formájában létezik, színtelen, íztelen és rendkívül gyúlékony gázt alkot. Az atommagban egyproton és egy elektron található; az elektronhéjának egyszeres konfigurációja rendkívül reaktív jelleget ad neki.

Előfordulás és előállítás: a világegyetem tömegének nagy részét hidrogén alkotja, különösen a csillagokban és a galaxisokban. Földön elsősorban vegyületekben, például vízben és szénhidrogénekben fordul elő. Ipari szempontból hidrogént elő lehet állítani elektrolízissel, vízbontással elektromos áram felhasználásával; vagy megújuló és fosszilis eredetű forrásokból, például reformálásból és gőzreformálásból. Környezetbarát formája a zöld hidrogén, amelyet megújuló energiaforrások felhasználásával állítanak elő.

Felhasználás: a hidrogént széles körben alkalmazzák üzemanyagként (hidrogén-üzemanyagcellák), vegyipari alapanyagként (ammonia-szintézis, hidrogénezés), acél- és fémipari folyamatokban redukáló szerként, valamint kerozin- vagy rakétahajtóművekben használt üzemanyagként. Az energiarendszerekben a hidrogén kulcsfontosságú lehet a tárolás és a méretezhető energiatermelés szempontjából.

Biztonság és környezet: a hidrogén rendkívül gyúlékony és robbanásveszélyes gáz, amely gyorsan terjed és felhígulhat a levegőben. Szivárgás esetén kockázatos lehet; tárolása és kezelése szigorú biztonsági előírásokat igényel.

Történelem: a hidrogént Henry Cavendish fedezte fel 1766-ban. A név a görög hidro-, víz és genes, szülő ige szavakból származik, mert a hidrogént vízből nyerik vagy víz keletkezik belőle.