hermafroditák

A hermafroditizmus olyan biológiai jelenség, amely során egy élőlény mindkét nemi reproduktív szervvel vagy gamétával rendelkezik. A kifejezés görög eredetű, Hermaphroditos mitikus alakjáról kapta a nevét. A fogalmon belül két alapvető mintázat különíthető el: szimultán hermaphroditizmus (egyszerre mindkét nem funkciója jelen van) és szekvenciális hermaphroditizmus (az élet során történő nemváltás).

Az élővilágban gyakori a szimultán hermaphroditizmus például számos csigában és földigilisztában. Szekvenciális hermaphroditizmus ritkább; előfordulhat halak között, így a bohócahal protandriás: először hím, később nőstényé válik. Más fajok protogínok, vagyis nőstényből lesz hím. A növényeknél a virágok gyakran rendelkeznek mindkét nemi szervvel.

Az emberi kontextusban a szó szerinti értelemben vett teljes hermaphroditizmus rendkívül ritka. A modern nyelv a hermaphroditizmus helyett inkább interszexet vagy nemi fejlettségi rendellenességet (DSD) használja. Ritkán előfordulhat, hogy valakinek mindkét típusú gonádja vagy vegyes nemi szövetei vannak (például ovotestis interszex állapot). Az ellátás ezt szem előtt tartó, multidiszciplináris megközelítést igényel, a testi integritás és az egyén önrendelkezése tiszteletben tartásával.

Összegzésként a hermafroditizmus fogalma a biológiában objektív fogalom, de az emberi kontextusban a nyelv és megközelítés is megváltozott: ma az interszex és DSD kifejezéseket részesítik előnyben, és a tájékoztatás általános célja a tisztelet és a személyes jogok védelme.